Ózonos lakástisztítás

Az Ózonról

Az ózon (O₃) három oxigénatomból álló gáz. Normál esetben láthatatlan, de nagyobb mennyiségben enyhén kékes színű, és jellegzetesen szúrós szaga van. Ha nagyon lehűtjük, –112 °C alatt folyadékká, –193 °C alatt pedig kékes színű kristállyá válik.

Az ózon egy instabil anyag, ami gyorsan visszaalakul közönséges oxigénné (O₂), miközben keletkezik egy különösen aktív oxigénatom is – ezt hívják nascensz oxigénnek. Ez az atom nagyon gyorsan reagál más anyagokkal, ezért az ózon könnyen bomlik, főleg ha valamilyen oxidálható anyaggal érintkezik.

Mivel az ózont nem lehet palackban tárolni vagy szállítani, mindig ott kell előállítani, ahol használni szeretnénk. Természetes módon is létrejön – például villámláskor, amikor az elektromos kisülés hatására keletkezik, vagy akkor, ha UV-C fény (185 nm körüli hullámhossz) éri az oxigént.

Hatása

 

Az ózon rendkívül hatékony oxidálószer, amely képes megbontani a biológiai molekulák szerkezetét, különösen a szerves vegyületek szénatomjai közötti kettős kötéseket. Kémiai reakcióba lép a sejtmembránok telítetlen zsírsavaival, glikoproteinjeivel, glikolipidjeivel és aminosavaival. Hatása függ az ózon koncentrációjától és a behatás időtartamától.

A kettős kötések felbontása során az enzimek és fehérjék, valamint a baktériumok, gombák és vírusok inaktiválódnak, így elveszítik fertőzőképességüket. Az ózon a baktériumsejtek anyagcseréjét és szaporodását biztosító enzimeket is gátolja, megakadályozva azok működését.

Míg a baktériumok, gombák és vírusok membránját vagy kapszidját az ózon gyorsan károsítja, az emberi szövetekre csak hosszabb ideig tartó, nagyobb koncentrációjú behatás esetén fejt ki korlátozott hatást. A nemzetközi kutatások és tudományos publikációk számos példát mutatnak az ózon fertőtlenítő tulajdonságaira, valamint az orvostudományban való egyre szélesebb körű alkalmazására.